2012-ben írtam az utolsó bejegyzésemet. Csodálatos a blog.hu, hogy még megőrizte és nem törölte a fiókomat. A statisztikák szerint több mint 10.000 látogatója volt a blogomnak az indulása óta. Ez a szám nagyon jólesik, bár benne van a Nagy Blogoltatás, a konnektivista kurzus lázas időszaka is. De még most is van, aki olvassa. (Úgy tudom, hogy valamelyik bejegyzésem ajánlott irodalom lett valahol, erre nagyon büszke vagyok.)
Most viszont új életet kezdek a blogomban. Elkezdtem a biológiai talajerő gazdálkodási szakmérnöki képzést. Egyelőre még minden információ új és csodás, amit ezzel kapcsolatban az online órákon hallottam. Ami annál furcsább, mert elméletileg hasonlót már tanultam röpke 25 évvel ezelőtt. Vagyis megtaláltam egy régi füzetemet, fogalmamsincs melyik tantárgyét. Amellett, hogy szép kerek mondatokat írtam, az volt még a meglepő, hogy benne voltak azok az információk, amire új ismeretként úgy rácsodálkozom. Nem csoda, hogy elfelejtettem, mert nem is tudom, hogy hogyan éltem túl és diplomáztam le, mert az első hét után azt éreztem, hogy ez nem az én világom. 4 éve viszont elkezdtem kertészkedni. És valahogy megtetszett. Ebbe nőttem fel, aztán pályát módosítottam, és most visszataláltam. Furcsa az élet.
