Az első blogbejegyzésem során hosszan boncolgattam, hogy vajon miért nem osztottam meg eddig a tartalmakat, miért nem vettem részt az internet mint közösségi színtér életében. A blogbejegyzésben kitértem arra, hogy ennek fő okát nem a technikai ismeretek, készségek hiányában látom, hanem a megosztási „hajlandóság” hiányában. A bejegyzés végén csak remélni tudtam, hogy a kurzus végére megwebkettesedem a sok blogbejegyzéstől és kommenteléstől. Most kétségbe esve kiálthatnék föl, hogy az információs társadalomnak ez nem elég, hanem digitális kompetencia, digitális írástudás is kell? Sőt, digitális állampolgárrá kellene válnom?
Hogyan válok digitálisan kompetenssé a kurzus során?
Mint alapvetően praktikus gondolkodásúnak, nagyon megtetszett az a szempontrendszer, amit az előadás utolsó diáján láttam, végre fogást lehet találni a jól csengő, de egy kicsit ködös digitális írástudás, digitális kompetencia és akár a digitális állampolgárság fogalmakon. Az előadás szerint mindenkinek folyamatos fejlődésre van szüksége, de ez az öt szempont szerint lehet vizsgálni a digitális kompetencia meglétét:
- digitiális identitás felépítése – személyes online jelenlét (Facebook, Linked in, web)
- médiaműveltség és digitális írástudás (médiafüggetlen tartalomközlés)
- egyéni és közösségi információmenedzsment (forráskezelés és szelekció)
- online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használata (túl a forráson)
- etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét (eetikett.hu, önszavazás, plágium)
A vizsgálatot a kurzussal összevetve igyekszem elvégezni, a konnektivista kurzusnak is vannak „kereszttantervi” kompetencia-, vagy ahogyan Melinda fogalmazott transzverzális kompetenciafejlesztési céljai, ezt az utolsó diát úgy fogom fel, hogy a a kurzus céljai között szerepelhet az a célkitűzés is, hogy a különböző, elvárt tevékenységekkel elősegítse a digitális írástudás, a digitális kompetenciák fejlődését.
Digitiális identitás felépítése – személyes online jelenlét
A személyes online jelenlét a mai munkaerőpiac egyik követelménye, de mindenképpen versenyelőnyt jelent, ha van e-portfóliónk, esetleg honlapunk, de az online jelenlét a Facebookon való jelenléttel valósítható meg a legegyszerűbben. Számtalan példa található az interneten arra, hogy munkaadók hogyan ellenőrzik a jelöltek Facebookos profilját, így a személyes online jelenlét milyensége, minősége is fontos.
A másik online jelenlétet biztosító eszköz a Linked in, amely inkább a szakmai kapcsolati háló felépítésére szolgál. Már régen regisztráltam erre a közösségi felületre, de nem használtam semmire, nem értettem, hogy miért is lenne rá szükségem, miért kellene az iwiw, a Facebook mellett még egy harmadik is, amikor az első kettőt sem használom igazán (ismerősjelölgetésre maximum). Az előadás hallgatása közben jöttem rá, hogy talán ennek van a legnagyobb jelentősége, azért, mert itt a szakmai kapcsolatok jelennek meg, ez akár szakmai portfólióként is szolgálhat (ajánlást írhatunk és ajánlást kaphatunk azokról és azoktól, akikkel dolgoztunk már együtt). A munkaerőpiacon a legnagyobb jelentősége a szakmai kompetenciák mellett a személyes kapcsolatoknak van. (A Linked in-re való belépéssel talán tettem egy lépést a digitális állampolgárságom felé is, mert megértettem a formálódó digitális világ egy újabb „eredményét” és ennek megfelelően cselekedtem.)
A weben való jelenlét a kurzus során a blogbejegyzésekben is megvalósul, hiszen ezek nyilvános, szakmai blogok. Én személy szerint úgy érzem, hogy ezekhez a bejegyzésekhez hozzá tartoznak a kommentek is, így szívesebben kommentelek az egyes blogokban és örülök, ha az én gondolataimat is ott véleményezik. Így lesz teljes kép, a kommentek nélkül szegényesebb a portfólióm.
Médiaműveltség és digitális írástudás
A médiaműveltség és digitális írástudás vagyis a médiafüggetlen tartalomközlés kompetenciaterületen egyrészt a szakmai blog vezetésével török előre másrészt pedig a webinárium elkészítése is egy újabb lépés lesz. Ahogyan az előadáson is elhangzott, a blogműfaj nehéz műfaj, jó arányban kell a szakmai tartalomnak, a személyességnek és a tapasztalatoknak is megjelennie. Részemről a blogírás az egyik legnagyobb kihívás, így a médiaműveltség megszerzése tűnik a legnehezebb feladatnak. A médiafüggetlen tartalomközlés a webinárium eszközeként kiválasztott Ustream videó készítésével történik a kurzusban, itt sem az eszköz használata lesz a nehéz, hanem a webinárium mint műfaj vagy oktatási forma eltalálása. Ez a kompetenciaterület abban az értelemben is fejlesztésre szorul, hogy fel is kell tudni ismerni, hogy mikor melyik médium használatával a leghatékonyabb, legcélszerűbb az információk közlése.
Egyéni és közösségi információmenedzsment
Az egyéni és közösségi információmenedzsment a tudásanyag feldolgozása közben fejlődik. A tudáskonstruáláshoz szükséges információkat, forrásanyagokat nem készen kapom, nekem kell begyűjtenem, szűrnöm és szelektálnom. Mérhetetlen és feldolgozhatatlan mennyiségű információ van egy-egy témához kapcsolódóan, nekem kell kiválasztanom az érdeklődésemnek megfelelő témát és annyi információt feldolgoznom, amit a rendelkezésemre álló idő alatt meg tudok tenni. Az információk szelektálási képességét a Twitter üzenetek is próbára teszik (így közvetve fejlesztik), hiszen naponta sok-sok csirip érkezik a többiektől. A linkcsonkolós linkek itt néha bosszantónak tűnnek a számomra, mert sok esetben az URL alapján is döntök, hogy mit nyitok meg és mit nem. Persze én is használom néha a linkcsonkolót, benne van a „digitális tolltartómban”, de valahogy mégis hiányzik, hogy lássam a forrásoldalt már az üzenetben. Az előadáson elhangzott, hogy az az igazi információmenedzsment, ha a külső tényezők függvényében (például rendelkezésre álló idő) döntést hozok, le tudok mondani információkról. A kurzusban sajnos nincs elég résztvevő, így a blogbejegyzések szintjén ezt a lemondást nem kell gyakorolnunk.
Az információmenedzsmentben konkrét hasznos eszközként ide sorolnám az RSS olvasót, így a csoporttársak blogbejegyzései követhetővé válnak, sőt akár a kommentek is. Az információmenedzselésem első próbaköve volt, hogy a megtalált, hasznos oldalak linkjeit hogyan tároljam. Az információ tárolására és visszakereshetőségére egyelőre a Zotero nevű Firefox kiegészítőt használtam, de ma a közösségi könyvjelző kapcsán (itt olvastam róla) eszembe jutott a http://delicious.com/, használtam már, miért ne próbáljam ki újra? (Egyéni felelősség kérdése itt bekapcsolható: nem várhatom, hogy megmondja valaki mit használjak.) A delicioussal – vagy más közösségi könyvjelzővel - esetleg a közösségi információmenedzsment alapjait is le lehetne fektetni.
Online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használata
Az online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használatát szinte a legtöbb eszköz és tevékenység támogatja a kurzusban. A blogírást, a kommentelést, a Twitter és a gondolattérkép használatát és a közös dokumentum és a webinárium elkészítését is ide sorolnám, mindegyikben valamilyen produktum keletkezik és mindegyik a megosztást is szolgálja. A megosztás nehézségeinek egy teljes blogbejegyzést szenteltem, nem részletezem külön, de itt olvasható.
Etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét
Az etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét fontos területe a digitális írástudásnak, a cél az, hogy a közösség számára váljunk értékessé. Az offline életben betartott etikai szabályokat online térben is régóta betartom. Szerencsére van e-etikett és egyre nagyobb hangsúlyt is kap. Ennek a nyilvánvaló részeit eddig is igyekeztem betartani, nem loptam tartalmakat (az online élet nagy segítőtársa a beágyazás), igyekeztem a szerzői jogokat megismerni és tiszteletben tartani (az online élet másik nagy segítője a Creative Commons, erről itt írtam), vagy, hogy banális példát említsek, nem írtam csupa nagybetűvel a kommenteket. Azt gondolom, hogy a kurzusban az a fő fejlesztőerő, hogy az online közösségben gyakorolhatom a vita- és szakmai vélemény-nyilvánítás etikettjét is, itt a közösség a mérce, kialakul a kulturált eszmecsere a kommentekben, működik a közösség önszabályozó képessége is.
A technikai eszközökkel való együttélésbe beletartozik, hogy azok néha elromolhatnak és ezt tudomásul kell vennünk, bár erre a kurzusra nem jellemző, de volt itt is egy-két döccenő: az első előadás hangminősége nem volt jó, néhány órára leállt a Facebook, illetve valamelyik blogmotor is rendetlenkedett, úgyhogy ez a fajta türelem és elfogadás is fejlődhetett.
