weszelyorsolya

A Virtuális távoktatás kurzus feladataként került meghatározásra a következő páros munka (Weszely Orsolya & Zakupszki Tünde). Az ELTE PPK virtuális Kampuszán az 530-as osztályteremben elhelyezésre került ‘hangos doboz’ rejtette a következő feladatot.

A feladat meghatározása

Egy nyelviskola távoktatási képzésvezetőjeként olasz nyelvtanárok 30 órás IKT továbbképzésének tervezéséhez

• a távoktatás formájában történő oktatásához IKT eszközök kiválasztása,
• az IKT eszközök kiválasztásának indoklása.

IKT továbbképzés olasz nyelvtanárok részére

Célkitűzések

Nyelviskolánk célul tűzte ki, hogy távoktatási formában olyan nyelvi képzést indít, amelynek alapja az online és virtuális eszközök és a web2-es technológiák használata. Az új típusú képzés jelentős versenyelőnyt biztosít nyelviskolánknak a jelenlegi piaci helyzetben: a szakképzési hozzájárulás változása miatt a munkáltatók nem finanszírozzák munkavállalóik nyelvtanulását és így jelentős keresletcsökkenés és túlkínálat alakult ki a nyelviskolák piacán. A képzés újszerűsége két területen mutatkozik meg, az egyik a Skype (vagy egyéb kommunikációs technológiák) és multimédiás e-learning tananyagok alkalmazásán túlmutató IKT bevonása, a másik pedig a tanárok digitális kompetenciájának fejlesztése, amely biztosítja az IKT eszközök és a nyelvtanítás módszereinek a pedagógiai elveknek megfelelő konstruktív és hatékony döntések támogatását.

A 30 órás továbbképzés keretében a konkrét IKT eszközök megismerésén túl a következő, az ISTE által megfogalmazott tanári digitális kompetenciák fejlesztése kerül előtérbe:

1. a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása
2. tanulók tanulási tapasztalatának tervezése és fejlesztése, értékelés
3. modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait
4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése-formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás
5. legyenek részesei a szakmai fejlődésnek (LLL) iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása

A továbbképzés keretében a résztvevő nyelvtanárok több IKT eszközt ismernek meg, amelyek közül a célcsoportnak való megfelelőség, a saját módszertani megfontolásuk, a tanári szerep hiteles képviselete és a személyes preferenciáik alapján dönthetnek, hogy mely eszközöket alkalmazzák a távoktatási kurzusokban.

A tanárok és a résztvevők tanulását és munkáját a nyelviskola informatikusa és oktatásszervezője támogatja.

A tanárok IKT továbbképzése részben kontakt foglalkozások keretében, részben pedig saját élményű tanulást biztosítva a nyelvi távoktatásban is használható eszközökkel online és virtuális távoktatásban történik. A továbbképzés eredményességében jelentős szerepe van a résztvevők önálló tanulásának.

A képzés szempontjából, a realitásokat is figyelembe véve - milyen típusú és mennyiségű kompetencia vagy jártasság elsajátítása lehetséges 30 órában olyan tanároknak, akik érdeklődőek, motiváltak, de ugyanakkor nem használtak még ilyen eszközöket – a következő témacsoportokból épül fel a továbbképzés tematikája:

Jelenlét a digitális világban

(Fejlesztendő kompetenciák: digitális állampolgárság, digitális kultúra, digitális korszak munka és tanulási folyamatainak modellezése, részvétel szakmai közösségek munkájában)

Facebook, Linked in, Twitter, Skype, blog, szakmai közösségek feltérképezése és részvétel (például Tanárblog), Delicious, e-etikett és szerzői jogok

A tanárszerep a digitális térben megváltozik, a tanár modellnyújtó, értékközvetítőként is szerepel a tanítási-tanulási folyamatban, ehhez nem csak mint nyelvtanár kell a szakmai felkészültségnek birtokában lennie, hanem mint digitális állampolgárnak is rendelkeznie kell az IKT eszközök megfelelő és magabiztos alkalmazásával, az online jelenlét mind magánemberi mind pedig tanári vetületének tudatos alkalmazásával (online identitás). A modellnyújtás a saját személyes példával a leghitelesebb, amely a folyamatos szakmai fejlődéssel és a digitális együttélés és állampolgárság elveinek megismerésével és tudatos alkalmazásával történhet.

Online és virtuális terek tanítási és tanulási lehetőségei

(Fejlesztendő kompetenciák: a tanulók tanulásának inspirálása és facilitálása, tanulás tervezése, fejlesztése és értékelése)

Moodle, Openmeetings, Facebook, Second Life

A tanár feladata a távoktatási környezetben megváltozik, a tudásátadó, irányító szerep helyett a tutor, mentor, facilitátor szerep lesz a hangsúlyos. A távoktatásban dolgozó tanár feladatai sokrétűek: a pedagógiai megfontolásai szerinti meg kell tudnia tervezni a tanulás-tanítás folyamatát, megfelelő tartalmakat ki kell tudnia választani, tudnia kell menedzselni a teljes tanítási-tanulási folyamatot online vagy virtuális környezetben. Tudatában kell lennie, hogy a távoktatási környezetben a visszacsatolásoknak fokozott a tanulási folyamatra gyakorolt hatása, nem csak a diagnosztikus és szummatív, hanem a folyamatos visszacsatolásnak, a formatív értlékelésnek is kiemelt szerepe van. Az online és a virtuális környezetben a kommunikáció non-verbális tartalmait a verbalitás fokozott tervezésével és precizitásával kell helyettesítenie. Mindezek mellett a tanár talán legfontosabb feladata pedig a tanulás támogatása, a inspirálása, amelyet nem lehet érzelmi támogatás nélkül eredményesen megvalósítani.

A célcsoportnak való megfelelőség és a saját pedagógiai megfontolásaik alapján a tanárok dönthetnek, hogy a saját távoktatási gyakorlatukban egy viszonylag zárt oktatási rendszert (a Moodle) vagy a nyitott Facebookot fogják alkalmazni. A Second Life mint az online konzultációs eszköz alkalmazásában a célcsoport sajátosságai (érdeklődés, infrastruktúra) a döntőek.

A Moodle mint oktatási keretrendszer megismerése keretében a résztvevők elsajátítják a Moodle tanulói, tutori és kurzuskészítői funkciót. A szükséges tananyagok a tanárok saját készítésű anyagaiból, az általuk készített tesztekből és beküldendő esszé jellegű feladatokból állnak. A szinkron kommunikációt (online konzultáció) a Moodleba integrált Openmeetings eszközzel valósíthatják meg, az aszinkron kommunikációt pedig a Moodle különböző fórumeszközeivel, amelyek feladatként is funkcionálhatnak. Az értékelés (diagnosztikus, hangsúlyozottan a formatív és a szummatív) is a Moodleban történhet, a tanulói értékeléseket a fogalomtár, az adatbázis és a műhely eszközökkel valósíthatják meg.  A Moodle használatát tovább színesíthetik a kérdőív típusú eszköz és a szavazás használata, valamint lehetőség van blogírásra is mint feladattípus alkalmazására. A Moodle lehetőséget biztosít a csoportos vagy páros feladatoknak is.

A Second Life elsajátítása az online kommunikációs órákhoz az alapszintű beállításokat és mozgásokat tartalmazza, illetve a képzésen gyakorlatot szerezhetnek az SL órák megtartásában is (más típusú tanárszerep).

A Facebook alkalmas lehet a tanítási-tanulási folyamat kommunikációs platformjának a szerepére, előnye, hogy sok résztvevőnek nem ismeretlen, így könnyebben integrálódnak a képzésben. A továbbképzésen a tanárok elsajátítják a Facebook oktatást segítő alkalmazásait:

- Facebook oktatás - Chat

- Ismerősök esemény meghívásának tiltása

- Face-book oktatás jegyzetei

Képzési anyagok kiválasztása, fejlesztése

(Fejlesztendő kompetenciák: tanulási tapasztalatok fejlesztése, szakmai fejlődés, eszközök és források hatékony felhasználása)

Képadatbázisok (például Flickr), Youtube, Ustream, elektronikus tananyagok

Az IKT-kompetenciákhoz szükséges, hogy a tanárok digitális tolltartójában legyenek olyan alkalmazások, amelyekkel a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát, eredményességét javíthatják, illetve saját szakmai fejlődésük alapját jelenthetik (motiváció újabb eszközök megismerésére).

A tartalom színesítésére a képzésen résztvevő tanárok megismerkednek a Youtube videók (pl. Kis olasz lecke magyaroknak sorozat) keresésével és beágyazásával különböző online felületekre, szerzői jogi alapismeretek alkalmazásával a képadatbázisokból merítve szerzői jogilag megfelelő képekkel is színesíthetik a tananyagokat.

A Ustream mint mozgóképfelvételi eszközzel az online konzultációk szinkron megtartására van lehetőség, illetve a rögzítés segítségével akár képpel-prezentációval kísért felvételek megosztására.

Az olasz nyelvtanításra alkalmas tananyagok feltérképezése, keresése, pedagógiai szempontú értékelése is a továbbképzés része.

Felhasznált szakirodalom:

• Tematika tervhez
• ISTE tanári kompetenciák

További oldalak:

• Moodle
• Flickr
• Youtube
• Ustream
• Facebook használat

Fényképezek vagy megélem az eseményeket kérdés nálam már régen eldőlt: megélem. Jó tíz éve vettem egy kis miniDV kamerát, hogy mindent megörökíthessek és nem csak állóképen. Egy ideig küszködtem az érzéssel, hogy kimaradok mindenből, ha csak a kamera objektívén keresztül nézem az eseményeket, és végül győzött a megélés utáni vágy és sutba dobtam (a tokjába) a kamerát. Azonban az online jelenlét és az offline élet dilemmája nem ilyen egyszerű a számomra, online is lehet megélni az élet egyes területeit, a dilemma az esetemben maximum az arányokról szól, sem az online sem az offline nem helyettesítik jelenleg egymást.

Az előadáson több olyan eszközről is szó volt, ami nem hiányozhat a digitális tolltartónkból, mert ezekkel az eszközökkel épül a digitális kultúra. A mondat természetesen nem azt jelenti, hogy mindegyik eszközt azonos intenzitással kell használnunk, hanem azt, hogy tudjunk róla, léteznek ezek az eszközök. (Azt gondolom, hogy a digitális kultúra viszont csak akkor épülhet ezekkel az eszközökkel, ha nem csak tudunk róluk, hanem aktívan használjuk is ezeket.) Az előadás utolsó kérdésére: van-e értelme, megéri-e ekkora eszközrendszert módosítani, én abban látom a választ, hogy az eszközök használata nem cél, hanem ezek olyan eszközök, amelyekkel kielégíthetjük valamilyen szükségletünket. Csak akkor fogom használni ezeket, ha szükségem lesz rájuk. Miért lehet szükségem egy-egy eszközre? Például mert a munkahelyi, az egyetemi, családi feladatok igénylik, vagy ezekben szeretnék valamilyen újdonságot, valamilyen izgalmas dolgot kipróbálni (én például tavaly a prezi.com-ot egy hallgatói kiselőadásra), vagy azért mert a barátaim, ismerőseim használják vagy jelen vannak, vagy valaki ajánlotta, vagy mert egyszerűen felkeltette az érdeklődésemet, de a sort lehetne folytatni. Az egyes eszközök használata multiplikáló hatású, én használom vagy jelen vagyok, lehet, hogy ezért a barátaim vagy a munkatársaim is elkezdik használni - épül a digitális kultúra. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor azért kezdek el valamit használni, mert abból profitálok. A profit lehet akár érzelmi-erkölcsi – „találkozom” a barátaimmal, átélem a felfedezés örömét, meg tudok oldani egy problémát, az újítással járó megbecsülés – de lehet akár anyagi is, például egy jó állásajánlat.

Az előadáson visszatérő kérdésként vagy szempontként érzékeltem, hogy mennyire van hatása az online eszköznek, alkalmazásnak az offline életre. Erről két személyes példa jutott elsőként az eszembe, egy német barátommal még az ICQ-n (talán kevesen emlékeznek rá, a Skype-hoz tudnám hasonlítani) ismerkedtünk meg és annyira jókat „beszélgettünk”, hogy sort kerítettünk egy térben és időben is szinkron találkozóra, azóta is online tartjuk a kapcsolatot. Vagy egy másik példa, a Travian hálózati játékban részt vevő barátaim havonta jártak találkozókra, ahol a többi játékossal személyesen is összebarátkoztak. 

Ha nem csak a saját személyes életemben keresek példákat, akkor kézenfekvőnek látszik, hogy a Twitter-forradalomként elhíresült iráni felkelést vagy a forradalom 2.0-nak keresztelt egyiptomi forradalmat is felhozzam példaként. A Facebooknak az egyiptomi Tahrir-téri első megmozdulásokban tulajdonítottak nagy szerepet (Nagy a kísértés, hogy az 1848. március 15-i eseményekhez hasonlítsam, ott is egy maroknyi csoport indult a Pilvax kávéházból és ebből nőtte ki magát a magyar szabadságharc.), a Twitter az iráni választási csalások tudosító médiumaként híresült el, a nyilvánosság tájékoztatása volt a fő szerepe. Ezekben a forradalmakban az online közösségek és eszközök szerepét a nyugati média valószínűleg erőteljesen eltúlozta, a kezdeti eufórikus híradások után (amelyek az online eszközök szerepét hangsúlyozták – „Nobel-díjat a Twitternek”) mára már sokkal visszafogottabban nyilatkoznak az elemzők az eszközök szerepéről. Ami számomra viszont jelzés értékű, hogy egyáltalán szóba kerültek ezek az eszközök vagy akár médiumok az eseményekre gyakorolt hatásukban, egyrészt mint szervező-közösségmozgosító tényezők, másrészt információmegosztó eszközök, harmadrészt pedig az események dokumentálói, pl. Youtube. Ha valakit érdekel, a témáról általam gyűjtött anyagokat a delicious felületén találja.

A nyugati világban az online közösségek politikára gyakorolt hatásának szép példája az amerikai elnökválasztás kampányai közül Barack Obama kampánya. Barack Obama „barátai” a Facebookon inkább a fiatal korosztályból kerültek ki, de így is a 150 milliós akkori Facebook felhasználói számból az elnökjelöltnek majdnem 4 millió „barátja” volt. A kampányban a Twitternek is volt szerepe, Barack Obama tweetjeit több millióan követték nyomon. A myBarackObama.com oldalt a Facebook egyik alapítójának a felkérésével terveztették meg annak érdekében, hogy minél inkább a közösségi összefogás céljait szolgálja. Az önkéntesek az oldalon feladatokat kaphattak vagy saját maguknak állíthattak be feladatokat, adománygyűjtés, e-mail hadjárat, telefonos kampány szervezése folyt a közösségben. A hivatalos kampányoldalak mellett voltak önkéntes propagandista kezdeményesek is, amelyek közös cselekvésre hívták a szavazókat (például Encyclopedia Baracktannica). Az elemzők azt a kérdést is feszegetik, hogy az internet nélkül nyerhetett volna-e Barack Obama az elnökválasztáson. Az elnökválasztás után a kampány idején létrejött közösséget nem eresztették szélnek,így létrejött honlapon folyik az adománygyűjés, a feladatok kiadása, az információk megosztása, így a tagok továbbra is interakcióban maradnak az „Obama-csapattal”. A választási kampány szerintem jól példázza, hogy a "sok kicsi sokra megy elv" oda és vissza is hat, a közösségek tagjai befolyással lehetnek a politikára nem csak abban a tekintetben, hogy segítségükkel megnyerhető egy választás, hanem ha elég erősek, a politika kénytelen kiszolgálni az igényeiket is.

A magyar politikai életben is vannak nyomai az online közösségi oldalak használatának, és itthon sem csak a kampányidőszakban. A Facebook minden párt és sok pártpolitikus kedvelt helye, de a pártok vagy a pártpolitikusok saját honlapjai is látogatottak. Érdekes hazai példa lehet a Facebook szerepére az Egymillióan a magyar sajtószabadságért! Facebook csoport alternatív köztársasági elnökválasztási kezdeményezése is. Az elnökválasztási kampányban 50 jelölt indult rövid bemutatkozó videóval, a csoport a civil felelősségvállalást és az aktív politikai részvételt kívánta az akciójával népszerűsíteni. A politika témában általam gyűjtött forrásanyagok a delicious-ben találhatóak.

A bejegyzésemben írhatnék még a közösségi eszközök a tudományos életben betöltött szerepéről is (például a twettelt tanulmányokat nagyobb valószínűséggel hivatkozzák meg más tanulmányokban), vagy a kutató bloggerek személyes találkozója a Kutatók a neten rendezvényen. Izgalmas téma lenne még az egyház és az online világ kapcsolata is, de a bejegyzés további részében igyekszem a saját személyes tapasztalataimat előtérbe helyezni, mert a fenti témákban csak néhány példát ragadtam ki arra, hogy milyen mértékben fonódott össze az offline és az online élet az utóbbi években.

Közösségi eszközök (Facebook, Linked in, Google+, TeT háló – ning, Moly, Meetup)

A Facebook az elterjedtség szempontjából a „listavezető”, a Google+ igyekszik felvenni vele a versenyt, ergonómikusabb, de az a tragédiája, hogy másodikként jelent meg, hangzott el az előadáson. A Linked in-re mint szakmai Facebookra már az előző témahéten megújítottam a regisztrációmat és elfogadtam azt a néhány „bejelölést” amit kaptam és ma küldtem én is néhányat. Az offline életemre még nem tudom, hogy milyen hatással lesz, lehet, hogy eszébe jutok néhány régi munkatársamnak vagy azoknak, akikkel különböző projektekben dolgoztam együtt és megtalálnak újabb feladattal?

TeT háló, vagyis inkább a ning. A ningről már hallottam, de most meg is néztem: saját közösséget lehet létrehozni vele, ha kisebb közösségben gondolkodunk (max. 150 fő), akkor 3 USD-be kerül havonta. Akár az érdeklődésünknek megfelelő közösséget vagy akár a vállalkozásunk célcsoportjának is létrehozhatunk egy közösségi oldalt. Nagy fantáziát látok ebben az alkalmazásban, úgy tűnik, hogy a statikus honlap helyett sokkal jobb alternatívát kínál az interneten való jelenlétre is.

A Meetup és a Moly.hu kifejezetten olyan online felületek, amelyek az offline élet területeire, tevékenységeire vannak hatással. Egyik felületet, eszközt sem használtam még, így a következő bejegyzésig a regisztrációt és a kipróbálást mint „feladatot” látom magam előtt.

Keretrendszerek (Moodle, Mahara)

Az előző nyílt rendszerek után ez egy klasszikus zárt és instruktív rendszer, amely e-learning oktatási platformként, oktatási keretrendszerként funkcionál. Az az igazság, hogy a Moodlet van szerencsém oktatni is, így most nem térnék ki arra a rengeteg funkcióra, amellyel rendelkezik. Inkább az előadáson elhangzott mondatra reagálnék, miszerint 10-15 perc alatt lehet egy saját Moodle rendszerünk, mert egyszerű a telepítés és szabad szoftverről van szó, ami még nyílt forráskódú is, így ingyenesen használható. Mivel Moodle oktatással is foglalkozom, nem mondom, hogy a napi betevőm ettől függ, de piaci környezetben oktatom a Moodlet, ezért valószínűleg részre hajló lesz az írásom ezen része. A 10-15 perc valóban annyi lehet, ha mint az Oktatásinformatika kurzuson már előre elkészített szerver oldali futtatókörnyezetben (LAMP vagy WAMP) végezzük. Az eddigi pályafutásom során még soha nem telepítettem Moodlet - a kurzuson először – de valószínűleg ezek után is meg fogom hagyni ezt a feladatot az informatikus kollégáknak. A telepítés után a rendszert testre kell szabni, sok esetben egyedi designt adni neki, de legalább egy logót fel kell tenni. Ezeket informatikai feladatoknak gondolom, és általában csak koordinálom. Ha kész, akkor jön el az én időm, ami általában azt jelenti, hogy megtanítom halat fogni a rendszer használóit. Hogyan lehet kurzust készíteni, tananyagokat feltölteni, teszteket, beküldendő feladatokat, fórumot készíteni, tutorként a résztvevői tevékenységeket nyomon követni és értékelni. Általában eddig jutunk el több-kevesebb sikerrel (a szükséges időtartam változó, de az a tapasztalom, hogy a technikai oktatásra is legalább 20 óra szükséges), azok a funkciók, amelyek a Moodle speciális tanulásszervezési funkcióit jelentik (pl. műhely, lecke) nem szoktak terítékre kerülni. Azt gondolom, hogy a technikai feladatok, a rendszer használata csak az egyik része annak, ha Moodlet szeretnénk használni, a nehezebb az, hogy tudjuk, mire is akarjuk, mire lehet használni. Nem akarom hosszan ragozni, inkább ez a 10-15 perc volt számomra egy kissé irreális.

Behoznám a képbe az ILIAS-t is, mint a második legelterjedtebb ingyenes rendszert. Az ILIAS egy német rendszer, így a németes precizitás tetten érhető benne. Nem annyira rugalmas, nincs benne annyi alternatív funkció, de én mégis talán jobban kedvelem mint a Moodlet, főleg, hogy a Moodleban is csak a hagyományos keretrendszeri funkciókat használják általában, amelyeket ILIAS is tud, de ugyanakkor szerintem letisztultabb, áttekinthetőbb formában.

A következő bejegyzésem muníciója lesz a többi alkalmazás, eszköz, de addig is szeretném elmondani, hogy a delicious milyen remek eszköz, érdemes kipróbálni. Sokat küzdöttem azzal, hogy hogyan tároljam, mentsem el az interneten megtalált hasznos vagy annak tűnő oldalak linkjét, erről már az előző bejegyzésemben is írtam. A delicious felülmúlta a várakozásaimat, a böngésző Könyvjelzők menübe is behúzhattam egy delicious „gombot”, amire, ha a menteni kívánt oldalon rákattintok, akkor hozzá tudom adni a delicious linkjeimhez, lehet telepíteni plugint több böngészőtípushoz (nem kell másolgatni a linkeket!), sőt, a linkeket címkézhetem, leírást adhatok, illetve a kívánt linkekből gyűjteményt is készíthetek. Természetesen a linkek könnyen meg is oszthatóak és online alkalmazás lévén nem csak a saját számítógépünkről szerkeszthetjük. Egyszóval remek:-)