weszelyorsolya

A Virtuális távoktatás kurzus feladataként került meghatározásra a következő páros munka (Weszely Orsolya & Zakupszki Tünde). Az ELTE PPK virtuális Kampuszán az 530-as osztályteremben elhelyezésre került ‘hangos doboz’ rejtette a következő feladatot.

A feladat meghatározása

Egy nyelviskola távoktatási képzésvezetőjeként olasz nyelvtanárok 30 órás IKT továbbképzésének tervezéséhez

• a távoktatás formájában történő oktatásához IKT eszközök kiválasztása,
• az IKT eszközök kiválasztásának indoklása.

IKT továbbképzés olasz nyelvtanárok részére

Célkitűzések

Nyelviskolánk célul tűzte ki, hogy távoktatási formában olyan nyelvi képzést indít, amelynek alapja az online és virtuális eszközök és a web2-es technológiák használata. Az új típusú képzés jelentős versenyelőnyt biztosít nyelviskolánknak a jelenlegi piaci helyzetben: a szakképzési hozzájárulás változása miatt a munkáltatók nem finanszírozzák munkavállalóik nyelvtanulását és így jelentős keresletcsökkenés és túlkínálat alakult ki a nyelviskolák piacán. A képzés újszerűsége két területen mutatkozik meg, az egyik a Skype (vagy egyéb kommunikációs technológiák) és multimédiás e-learning tananyagok alkalmazásán túlmutató IKT bevonása, a másik pedig a tanárok digitális kompetenciájának fejlesztése, amely biztosítja az IKT eszközök és a nyelvtanítás módszereinek a pedagógiai elveknek megfelelő konstruktív és hatékony döntések támogatását.

A 30 órás továbbképzés keretében a konkrét IKT eszközök megismerésén túl a következő, az ISTE által megfogalmazott tanári digitális kompetenciák fejlesztése kerül előtérbe:

1. a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása
2. tanulók tanulási tapasztalatának tervezése és fejlesztése, értékelés
3. modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait
4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése-formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás
5. legyenek részesei a szakmai fejlődésnek (LLL) iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása

A továbbképzés keretében a résztvevő nyelvtanárok több IKT eszközt ismernek meg, amelyek közül a célcsoportnak való megfelelőség, a saját módszertani megfontolásuk, a tanári szerep hiteles képviselete és a személyes preferenciáik alapján dönthetnek, hogy mely eszközöket alkalmazzák a távoktatási kurzusokban.

A tanárok és a résztvevők tanulását és munkáját a nyelviskola informatikusa és oktatásszervezője támogatja.

A tanárok IKT továbbképzése részben kontakt foglalkozások keretében, részben pedig saját élményű tanulást biztosítva a nyelvi távoktatásban is használható eszközökkel online és virtuális távoktatásban történik. A továbbképzés eredményességében jelentős szerepe van a résztvevők önálló tanulásának.

A képzés szempontjából, a realitásokat is figyelembe véve - milyen típusú és mennyiségű kompetencia vagy jártasság elsajátítása lehetséges 30 órában olyan tanároknak, akik érdeklődőek, motiváltak, de ugyanakkor nem használtak még ilyen eszközöket – a következő témacsoportokból épül fel a továbbképzés tematikája:

Jelenlét a digitális világban

(Fejlesztendő kompetenciák: digitális állampolgárság, digitális kultúra, digitális korszak munka és tanulási folyamatainak modellezése, részvétel szakmai közösségek munkájában)

Facebook, Linked in, Twitter, Skype, blog, szakmai közösségek feltérképezése és részvétel (például Tanárblog), Delicious, e-etikett és szerzői jogok

A tanárszerep a digitális térben megváltozik, a tanár modellnyújtó, értékközvetítőként is szerepel a tanítási-tanulási folyamatban, ehhez nem csak mint nyelvtanár kell a szakmai felkészültségnek birtokában lennie, hanem mint digitális állampolgárnak is rendelkeznie kell az IKT eszközök megfelelő és magabiztos alkalmazásával, az online jelenlét mind magánemberi mind pedig tanári vetületének tudatos alkalmazásával (online identitás). A modellnyújtás a saját személyes példával a leghitelesebb, amely a folyamatos szakmai fejlődéssel és a digitális együttélés és állampolgárság elveinek megismerésével és tudatos alkalmazásával történhet.

Online és virtuális terek tanítási és tanulási lehetőségei

(Fejlesztendő kompetenciák: a tanulók tanulásának inspirálása és facilitálása, tanulás tervezése, fejlesztése és értékelése)

Moodle, Openmeetings, Facebook, Second Life

A tanár feladata a távoktatási környezetben megváltozik, a tudásátadó, irányító szerep helyett a tutor, mentor, facilitátor szerep lesz a hangsúlyos. A távoktatásban dolgozó tanár feladatai sokrétűek: a pedagógiai megfontolásai szerinti meg kell tudnia tervezni a tanulás-tanítás folyamatát, megfelelő tartalmakat ki kell tudnia választani, tudnia kell menedzselni a teljes tanítási-tanulási folyamatot online vagy virtuális környezetben. Tudatában kell lennie, hogy a távoktatási környezetben a visszacsatolásoknak fokozott a tanulási folyamatra gyakorolt hatása, nem csak a diagnosztikus és szummatív, hanem a folyamatos visszacsatolásnak, a formatív értlékelésnek is kiemelt szerepe van. Az online és a virtuális környezetben a kommunikáció non-verbális tartalmait a verbalitás fokozott tervezésével és precizitásával kell helyettesítenie. Mindezek mellett a tanár talán legfontosabb feladata pedig a tanulás támogatása, a inspirálása, amelyet nem lehet érzelmi támogatás nélkül eredményesen megvalósítani.

A célcsoportnak való megfelelőség és a saját pedagógiai megfontolásaik alapján a tanárok dönthetnek, hogy a saját távoktatási gyakorlatukban egy viszonylag zárt oktatási rendszert (a Moodle) vagy a nyitott Facebookot fogják alkalmazni. A Second Life mint az online konzultációs eszköz alkalmazásában a célcsoport sajátosságai (érdeklődés, infrastruktúra) a döntőek.

A Moodle mint oktatási keretrendszer megismerése keretében a résztvevők elsajátítják a Moodle tanulói, tutori és kurzuskészítői funkciót. A szükséges tananyagok a tanárok saját készítésű anyagaiból, az általuk készített tesztekből és beküldendő esszé jellegű feladatokból állnak. A szinkron kommunikációt (online konzultáció) a Moodleba integrált Openmeetings eszközzel valósíthatják meg, az aszinkron kommunikációt pedig a Moodle különböző fórumeszközeivel, amelyek feladatként is funkcionálhatnak. Az értékelés (diagnosztikus, hangsúlyozottan a formatív és a szummatív) is a Moodleban történhet, a tanulói értékeléseket a fogalomtár, az adatbázis és a műhely eszközökkel valósíthatják meg.  A Moodle használatát tovább színesíthetik a kérdőív típusú eszköz és a szavazás használata, valamint lehetőség van blogírásra is mint feladattípus alkalmazására. A Moodle lehetőséget biztosít a csoportos vagy páros feladatoknak is.

A Second Life elsajátítása az online kommunikációs órákhoz az alapszintű beállításokat és mozgásokat tartalmazza, illetve a képzésen gyakorlatot szerezhetnek az SL órák megtartásában is (más típusú tanárszerep).

A Facebook alkalmas lehet a tanítási-tanulási folyamat kommunikációs platformjának a szerepére, előnye, hogy sok résztvevőnek nem ismeretlen, így könnyebben integrálódnak a képzésben. A továbbképzésen a tanárok elsajátítják a Facebook oktatást segítő alkalmazásait:

- Facebook oktatás - Chat

- Ismerősök esemény meghívásának tiltása

- Face-book oktatás jegyzetei

Képzési anyagok kiválasztása, fejlesztése

(Fejlesztendő kompetenciák: tanulási tapasztalatok fejlesztése, szakmai fejlődés, eszközök és források hatékony felhasználása)

Képadatbázisok (például Flickr), Youtube, Ustream, elektronikus tananyagok

Az IKT-kompetenciákhoz szükséges, hogy a tanárok digitális tolltartójában legyenek olyan alkalmazások, amelyekkel a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát, eredményességét javíthatják, illetve saját szakmai fejlődésük alapját jelenthetik (motiváció újabb eszközök megismerésére).

A tartalom színesítésére a képzésen résztvevő tanárok megismerkednek a Youtube videók (pl. Kis olasz lecke magyaroknak sorozat) keresésével és beágyazásával különböző online felületekre, szerzői jogi alapismeretek alkalmazásával a képadatbázisokból merítve szerzői jogilag megfelelő képekkel is színesíthetik a tananyagokat.

A Ustream mint mozgóképfelvételi eszközzel az online konzultációk szinkron megtartására van lehetőség, illetve a rögzítés segítségével akár képpel-prezentációval kísért felvételek megosztására.

Az olasz nyelvtanításra alkalmas tananyagok feltérképezése, keresése, pedagógiai szempontú értékelése is a továbbképzés része.

Felhasznált szakirodalom:

• Tematika tervhez
• ISTE tanári kompetenciák

További oldalak:

• Moodle
• Flickr
• Youtube
• Ustream
• Facebook használat

Az első blogbejegyzésem során hosszan boncolgattam, hogy vajon miért nem osztottam meg eddig a tartalmakat, miért nem vettem részt az internet mint közösségi színtér életében. A blogbejegyzésben kitértem arra, hogy ennek fő okát nem a technikai ismeretek, készségek hiányában látom, hanem a megosztási „hajlandóság” hiányában. A bejegyzés végén csak remélni tudtam, hogy a kurzus végére megwebkettesedem a sok blogbejegyzéstől és kommenteléstől. Most kétségbe esve kiálthatnék föl, hogy az információs társadalomnak ez nem elég, hanem digitális kompetencia, digitális írástudás is kell? Sőt, digitális állampolgárrá kellene válnom?

Hogyan válok digitálisan kompetenssé a kurzus során?

Mint alapvetően praktikus gondolkodásúnak, nagyon megtetszett az a szempontrendszer, amit az előadás utolsó diáján láttam, végre fogást lehet találni a jól csengő, de egy kicsit ködös digitális írástudás, digitális kompetencia és akár a digitális állampolgárság fogalmakon. Az előadás szerint mindenkinek folyamatos fejlődésre van szüksége, de ez az öt szempont szerint lehet vizsgálni a digitális kompetencia meglétét:

1. digitiális identitás felépítése – személyes online jelenlét (Facebook, Linked in, web)
2. médiaműveltség és digitális írástudás (médiafüggetlen tartalomközlés)
3. egyéni és közösségi információmenedzsment (forráskezelés és szelekció)
4. online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használata (túl a forráson)
5. etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét (eetikett.hu, önszavazás, plágium)

A vizsgálatot a kurzussal összevetve igyekszem elvégezni, a konnektivista kurzusnak is vannak „kereszttantervi” kompetencia-, vagy ahogyan Melinda fogalmazott transzverzális kompetenciafejlesztési céljai, ezt az utolsó diát úgy fogom fel, hogy a a kurzus céljai között szerepelhet az a célkitűzés is, hogy a különböző, elvárt tevékenységekkel elősegítse a digitális írástudás, a digitális kompetenciák fejlődését.

Digitiális identitás felépítése – személyes online jelenlét

A személyes online jelenlét a mai munkaerőpiac egyik követelménye, de mindenképpen versenyelőnyt jelent, ha van e-portfóliónk, esetleg honlapunk, de az online jelenlét a Facebookon való jelenléttel valósítható meg a legegyszerűbben. Számtalan példa található az interneten arra, hogy munkaadók hogyan ellenőrzik a jelöltek Facebookos profilját, így a személyes online jelenlét milyensége, minősége is fontos.

A másik online jelenlétet biztosító eszköz a Linked in, amely inkább a szakmai kapcsolati háló felépítésére szolgál. Már régen regisztráltam erre a közösségi felületre, de nem használtam semmire, nem értettem, hogy miért is lenne rá szükségem, miért kellene az iwiw, a Facebook mellett még egy harmadik is, amikor az első kettőt sem használom igazán (ismerősjelölgetésre maximum). Az előadás hallgatása közben jöttem rá, hogy talán ennek van a legnagyobb jelentősége, azért, mert itt a szakmai kapcsolatok jelennek meg, ez akár szakmai portfólióként is szolgálhat (ajánlást írhatunk és ajánlást kaphatunk azokról és azoktól, akikkel dolgoztunk már együtt). A munkaerőpiacon a legnagyobb jelentősége a szakmai kompetenciák mellett a személyes kapcsolatoknak van. (A Linked in-re való belépéssel talán tettem egy lépést a digitális állampolgárságom felé is, mert megértettem a formálódó digitális világ egy újabb „eredményét” és ennek megfelelően cselekedtem.)

A weben való jelenlét a kurzus során a blogbejegyzésekben is megvalósul, hiszen ezek nyilvános, szakmai blogok. Én személy szerint úgy érzem, hogy ezekhez a bejegyzésekhez hozzá tartoznak a kommentek is, így szívesebben kommentelek az egyes blogokban és örülök, ha az én gondolataimat is ott véleményezik. Így lesz teljes kép, a kommentek nélkül szegényesebb a portfólióm.

Médiaműveltség és digitális írástudás

A médiaműveltség és digitális írástudás vagyis a médiafüggetlen tartalomközlés kompetenciaterületen egyrészt a szakmai blog vezetésével török előre másrészt pedig a webinárium elkészítése is egy újabb lépés lesz. Ahogyan az előadáson is elhangzott, a blogműfaj nehéz műfaj, jó arányban kell a szakmai tartalomnak, a személyességnek és a tapasztalatoknak is megjelennie. Részemről a blogírás az egyik legnagyobb kihívás, így a médiaműveltség megszerzése tűnik a legnehezebb feladatnak. A médiafüggetlen tartalomközlés a webinárium eszközeként kiválasztott Ustream videó készítésével történik a kurzusban, itt sem az eszköz használata lesz a nehéz, hanem a webinárium mint műfaj vagy oktatási forma eltalálása. Ez a kompetenciaterület abban az értelemben is fejlesztésre szorul, hogy fel is kell tudni ismerni, hogy mikor melyik médium használatával a leghatékonyabb, legcélszerűbb az információk közlése.

Egyéni és közösségi információmenedzsment

Az egyéni és közösségi információmenedzsment a tudásanyag feldolgozása közben fejlődik. A tudáskonstruáláshoz szükséges információkat, forrásanyagokat nem készen kapom, nekem kell begyűjtenem, szűrnöm és szelektálnom. Mérhetetlen és feldolgozhatatlan mennyiségű információ van egy-egy témához kapcsolódóan, nekem kell kiválasztanom az érdeklődésemnek megfelelő témát és annyi információt feldolgoznom, amit a rendelkezésemre álló idő alatt meg tudok tenni. Az információk szelektálási képességét a Twitter üzenetek is próbára teszik (így közvetve fejlesztik), hiszen naponta sok-sok csirip érkezik a többiektől. A linkcsonkolós linkek itt néha bosszantónak tűnnek a számomra, mert sok esetben az URL alapján is döntök, hogy mit nyitok meg és mit nem. Persze én is használom néha a linkcsonkolót, benne van a „digitális tolltartómban”, de valahogy mégis hiányzik, hogy lássam a forrásoldalt már az üzenetben. Az előadáson elhangzott, hogy az az igazi információmenedzsment, ha a külső tényezők függvényében (például rendelkezésre álló idő) döntést hozok, le tudok mondani információkról. A kurzusban sajnos nincs elég résztvevő, így a blogbejegyzések szintjén ezt a lemondást nem kell gyakorolnunk.

Az információmenedzsmentben konkrét hasznos eszközként ide sorolnám az RSS olvasót, így a csoporttársak blogbejegyzései követhetővé válnak, sőt akár a kommentek is. Az információmenedzselésem első próbaköve volt, hogy a megtalált, hasznos oldalak linkjeit hogyan tároljam. Az információ tárolására és visszakereshetőségére egyelőre a Zotero nevű Firefox kiegészítőt használtam, de ma a közösségi könyvjelző kapcsán (itt olvastam róla) eszembe jutott a http://delicious.com/, használtam már, miért ne próbáljam ki újra? (Egyéni felelősség kérdése itt bekapcsolható: nem várhatom, hogy megmondja valaki mit használjak.) A delicioussal – vagy más közösségi könyvjelzővel - esetleg a közösségi információmenedzsment alapjait is le lehetne fektetni.

Online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használata

Az online és web2.0 eszközök produktív, interaktív használatát szinte a legtöbb eszköz és tevékenység támogatja a kurzusban. A blogírást, a kommentelést, a Twitter és a gondolattérkép használatát és a közös dokumentum és a webinárium elkészítését is ide sorolnám, mindegyikben valamilyen produktum keletkezik és mindegyik a megosztást is szolgálja. A megosztás nehézségeinek egy teljes blogbejegyzést szenteltem, nem részletezem külön, de itt olvasható.

Etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét

Az etikai és jogi irányelvek szerinti online és virtuális jelenlét fontos területe a digitális írástudásnak, a cél az, hogy a közösség számára váljunk értékessé. Az offline életben betartott etikai szabályokat online térben is régóta betartom. Szerencsére van e-etikett és egyre nagyobb hangsúlyt is kap. Ennek a nyilvánvaló részeit eddig is igyekeztem betartani, nem loptam tartalmakat (az online élet nagy segítőtársa a beágyazás), igyekeztem a szerzői jogokat megismerni és tiszteletben tartani (az online élet másik nagy segítője a Creative Commons, erről itt írtam), vagy, hogy banális példát említsek, nem írtam csupa nagybetűvel a kommenteket. Azt gondolom, hogy a kurzusban az a fő fejlesztőerő, hogy az online közösségben gyakorolhatom a vita- és szakmai vélemény-nyilvánítás etikettjét is, itt a közösség a mérce, kialakul a kulturált eszmecsere a kommentekben, működik a közösség önszabályozó képessége is.

A technikai eszközökkel való együttélésbe beletartozik, hogy azok néha elromolhatnak és ezt tudomásul kell vennünk, bár erre a kurzusra nem jellemző, de volt itt is egy-két döccenő: az első előadás hangminősége nem volt jó, néhány órára leállt a Facebook, illetve valamelyik blogmotor is rendetlenkedett, úgyhogy ez a fajta türelem és elfogadás is fejlődhetett.

A témahét első fontos fogalma a számomra, a sokat emlegetett digitális kompetencia fogalma. Az előző témahéten is előfordultak ez a kifejezés, de inkább az Európai Uniós digitális kompetencia mint kulcskompetencia meghatározásból levezetve. Így a digitális kompetencia fogalma: "a digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul: számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából, valamint a kommunikáció és az együttműködő hálózatokban való részvétel céljából az interneten keresztül." Azonban a fogalommeghatározás mellett az európai referenciakeret meghatározza a kompetenciához kapcsolódó ismeretek, készségeket és attitűdöket is, amelyek kitérnek a számítógép és internet mint eszköz használatának ismeretére, az információk feldolgozásához, menedzseléséhez szükséges készségekre és a média felelősségteljes használatához szüksége kritikus, megfontolt attitűdre. (Európai Referenciakeret)

Az előadás a kompetencia fogalmát egy kicsit más szemszögből, kevésbé a kognitív terület felől közelítette, inkább az attitűdökre és az értékekre hívta fel a figyelmet. Az attitűdök és az értékek nehéz területei a fejlesztésnek, hiszen, ahogyan az előadáson is elhangzott, nem fejleszthetőek közvetlenül (legalább is egy bizonyos életkor után már nem) és a változásuk időben is kiterjedt. Ezzel kapcsolatban még egy problémát látok: nem is mérhetőek az ezeken a területeken elért változások vagy fejlődések, nem lehet azt mérni, hogy mennyire lett egy tanuló hazaszeretőbb mint az oktatási folyamatba lépés előtt volt. Azt gondolom, hogy ez is közrejátszhat abban, hogy a kereszttantervi kompetenciaként meghatározott célok eltűnnek az oktatási folyamat során. Az oktatási folyamatban több szinten is meghatározzák azokat a keresztkompetenciákat és fejlesztésüket, amelyek nem egy-egy tantárgyhoz kötődnek és sokszor nevelési feladatokat jelentenek, attitűdbeli változást céloznak meg. Az oktatási folyamatban azonban az egyes tantárgyaknak szaktárgyi követelményei vannak, amelyek teljesítését mérni lehet és mérik is, így a sikeres és hatékony tanári munka mérföldköveit is jelentik azok az eredmények, amelyeket a tanulók elérnek. Az attitűdbeli változások azonban nem növelik látszólag a hatékonyságot, így nem is kapnak akkora hangsúlyt. A tanárok általában tudatában vannak a keresztkompetenciák fontosságának is, de a követelmények lebegnek a szemük előtt. A tanártovábbképzéseinken találkozunk ennek a jeleivel, például tudja valaki, hogy a tanuló együttműködési képességeit is fejleszteni kell, be is írja a tanóra célmeghatározásába, még a fejlesztendő képességek, kompetenciák között is szerepel, azonban a két oszloppal távolabb lévő módszerekben és munkaformákban már csak a tanári előadás és a frontális osztálymunka jelenik meg, hiszen haladni kell az anyaggal, le kell adni, különben nem tud a tanuló sikeres vizsgát tenni. A nem mérhető célokból nem lesznek követelmények, így a feszített tempójú oktatásból könnyen el tudnak tűnni. A digitális írástudáshoz tartozó attitűd és érték típusú célok is hasonlóan veszhetnek el. A tervezési dokumentumokban, a tantervekben, pedagógiai programokban, talán még az óratervekben is szerepelnek, de a megvalósulás jó esetben már csak az ismeret szintjén történik meg az informatika órákon.

A digitális kompetencia mint kereszttantervi kompetencia eltűnésének a másik oka az is lehet, hogy a tanárok két okból is feleslegesnek tarthatják. Az egyik, hogy a technika használata tűnhet feleslegesnek, öncélúnak, eddig is meg lehetett oldani a tanítást internet nélkül is és a számítógép- és internethozzáférés sok esetben csak az informatikatermekben lehetséges, így ez a két tényező el is dönti sok esetben a kérdést. A másik ok lehet szerintem, hogy Prensky digitális bennszülött meghatározása és a különböző cikkek, híradások nyomán sok tanár azt gondolhatja, hogy felesleges a digitális kompetencia fejlesztése, hiszen a tanulóik már születésüktől fogva rendelkeznek vele, többet tudnak mint ők, mi újat mutathatnának nekik ezen a területen.

Hogyan állnak a tanárok az IKT kompetenciával és a digitális kompetenciával?

A Suliháló.hu-n találhatóak a 2009-ben történt kutatás eredményei, amelyben 264 középiskola 2200 pedagógusát kérdezték meg arról, hogy a számítógépet mire és milyen gyakran használják:

• Órai felkészülés internetes adatgyűjtéssel: megkérdezettek közül 10-ből 9-en valamilyen rendszerességgel használja az internetet, 2/3-uk a felkészülés 20-40%-ban
• IKT óra közben: tízből heten, többségük prezentációk, képek, filmek bemutatására, 50%-uk információkeresésre, 25%-uk online tesztek kitöltésére

Talán meglepő, de a fiatalabb és a több mint 30 éve tanító tanárok számítógép- és internetfelhasználási szokásai között nem találtak kiugróan nagy különbséget. A tanárok 84% használ rendszeresen számítógépet, míg 2005-ben még csak 63% volt ez az arány.

Az előadásban elhangzottak szerint az ISTE által megfogalmazott tanári digitális kompetenciák a következők:

1. a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása
2. tanulók tanulási tapasztalatának tervezése és fejlesztése, értékelés
3. modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait
4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése-formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás
5. legyenek részesei a szakmai fejlődésnek (LLL) iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása

Végeznek-e a tanárok a felmérés eredményei alapján olyan tevékenységet, amelyben szükségük lehet a digitális tanári kompetenciákra? Az órai felkészülést a szakmai fejlődés és az eszközök és források hatékony felhasználása területtel lehet párhuzamba állítani, de a felmérés nem tért ki arra, hogy az internetes adatgyűjtés során megszerzett információk megosztása is megtörténik-e valamilyen formában az iskolai közösségben, így ezt az ötödik kompetenciaterületet nem fedi le teljes mértékig az eredmény. A kutatás másik kérdéscsoportja az IKT tanórai felhasználását vizsgálta, a prezentációk, képek, filmek bemutatása esetleg inspiráló, motiváló hatásnak el lehet fogadni (bár ezekben a tanulók passzivitásra kényszerülnek, így az inspiráló hatásuk valószínűleg elvész, ha utána nincs olyan tevékenység, amiben továbbléphetnek az inspirációik megvalósítása felé). Az internetes keresésben már több lehetőség van a facilitálásra és a kreativitás inspirálására, de ezt csak a megkérdezett tanárok fele alkalmazza. Az online tesztek alkalmazása pedig a tanulási tapasztalat támogatásának egyik eszköze lehet, ha tervszerűen és nem csak szummatív értékelésre alkalmazzák, de ezt csak a tanárok negyede alkalmazza.

Az eredmények elemzéséből három kompetenciaterület maradt ki, talán azért is mert ezek nehezebben vizsgálható területek és ezek már a tanárok személyes hozzáállásáról, példamutatásáról, modellek nyújtásáról is szólnak. Ahhoz, hogy hitelesen modell tudjanak adni a digitális korszak munka és tanulási folyamatairól, nekik is aktívan részt kell venniük ezekben a folyamatokban, nem elég, ha fontosnak tartja, csinálnia is kell. A digitális állampolgárság és felelősség támogatása és a szakmai fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha a tanár önmaga is tesz azért, hogy digitális állampolgárrá váljon, adaptívan áll a változásokhoz, felfogja, megérti, hogy a digitális kultúra folyamatosan fejlődik és ehhez neki is folyamatosan meg kell újulnia, nyitottnak kell maradnia az új technológiák iránt. A ISTE tanári kompetenciák véleményem szerint nagyon kevéssé jelennek meg a tanárok oktatási gyakorlatában a kutatásban megfogalmazott eredmények alapján. A kutatási eredmények közzétételével kapcsolatos cikknek mégis nagyon pozitív a kicsengése, használnak a tanárok számítógépet, amit én is örömmel üdvözlök, mert ezek szerint az eszközhasználati tudásuk akár meg is lehet.

Két érdekes kutatásra is ráakadtam, amelyek a tanárok digitális kompetenciájának felmérésével, illetve az IKT használat hatásaival foglalkozik, annak érdekében, hogy a tudatos kompetenciafejlesztést megalapozzák mind a tanárképzésben mind pedig a továbbképzésben.

Az egyik ilyen az U-Teacher referenciakeret, amely nemzetközi sztenderdek és kutatási eredmények segítségével meghatározza, hogy melyek azok az IKT-kompetenciák, amelyekkel a tanároknak rendelkezniük kell. A referenciakeret meghatározása szerint a tanári IKT kompetenciák „az információs és kommunikációs technológiák – IKT – tanításban, tanulásban, nevelésben, tanulás- és iskolamenedzsmentben és kommunikációban való felhasználásával kapcsolatos képességek”. A referenciakeret a tanárképzésben, a továbbképzésekben adhat támpontot a tartalmak tervezésére, de az oktatási szakértőknek, maguknak a tanároknak is hasznos információforrást jelent. (Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt I. és Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt II.)

A másik egy magyar fejlesztésű online önértékelő és monitoring eszköz, amelyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet hozott létre eLEMÉR néven. Az eLEMÉR célja, hogy az iskolák felmérjék az intézményükben az IKT használat hatását a tanulókra, a tanulásra, az iskola fejlődésére. Az évenként ismétlődő mérések pedig a tudatos fejlesztés alapjait is szolgálják, de az eLEMÉR honlapján segédanyagokat, hasznos ötleteket, jó gyakorlatokat is kapnak az érdeklődők.